Fehér Hajnalka

Amikor egy gyermek esetében felmerül a hiperaktivitás gyanúja, a szülők, visszaemlékezve a gyermek magzati életére, felfedezhetik a hiperaktivitás vélt jeleit, előrejelzőit, például: "már a hasamban nagyon mozgékony volt a kicsi". Diagnosztizálni azonban csak iskolás korban lehet legkorábban. Melyek a hiperaktivitás, az ADHD jelei?

Csecsemőknél jelzésértékű:

• ha sokat sírnak és nehezen lehet őket megnyugtatni
• ha nehezen vagy nem alakul ki napirend
• ha a mozgásfejlődés során kimarad a kúszás, mászás szakasza
• ha a felállást követően szinte azonnal futni kezd a gyermek

Csecsemőknél jelzésértékű:

• az átlagosnál magasabb az aktivitási szintjük
• vakmerőek, állandó, szoros felügyeletet igényelnek,
• hamar elunnak bármit, gyakran váltogatják a játékaikat,
• később lesznek szobatiszták,
• a rajzolás nem érdekli őket,
• nagy nehézséget okoz a társaihoz való alkalmazkodás, a közös játék, a felnőttekkel való együttműködés,
• nehéz számukra a csoporthelyzet, a feladathelyzet, a felnőtt figyelmén való osztozkodás, az alkalmazkodás
• játékban nehezen veszítenek, a kudarcot nagyon nehezen viselik
• konfliktus helyzetben gyakran váratlan agresszivitást mutatnak
• nagyon mozgékonyak

Csecsemőknél jelzésértékű:

• Jellemzően nehezen alkalmazkodnak az iskola által előírt szabályokhoz,
• nehezen követik az utasításokat, rendetlenek, szertelenek,
• nehezen dolgoznak önállóan, a tanár figyelmét folyamatosan lekötik,
• nehezen bírják a várakozást,
• nehezen működnek együtt másokkal, gyakran indulatosak.
• Gyakran okosak, éles eszűek, akik unatkoznak, és unalmukban csínyeket követnek el.
• Máskor a figyelemzavarhoz részképesség zavar, tanulási nehézség társul, mely fokozza a gyermek alkalmatlanság-érzését, diszharmonikus viselkedését.

Sajnálatos módon a gyermekek önértékelése, önbizalma igen törékeny, az iskolai kudarcok következtében gyorsan sérül, kudarcosnak, ügyetlennek érzik magukat. Mindez jelentősen csökkenti hajlandóságukat, motivációjukat a tanulásra, az együttműködésre. Fizikai tünetként hasfájás, fejfájás, depresszió jelentkezhet, vagyis kialakulnak a járulékos sérülések.

Serdülők
A korábban nem diagnosztizált és nem kezelt ADHD-s serdülők körében gyakoribb a deviáns megnyilvánulás.

• Szélsőségesen lázadó típusú gyermekek, akik gyakran deviáns magatartást mutató csoportokban tudják csak megtalálni az elfogadást.
• Vakmerő, meggondolatlan, befolyásolható fiatalok, akik gyakran kísérleteznek illegális szerekkel, így jelentős lehet az alkohol, drog kipróbálásának veszélye.

Megfelelő, eredményes kezelésben részesülő, korábban (időben) diagnosztizált serdülők esetében számtalan maradványtünet fellelhető, mint a szórakozottság, az időpontok nehéz betartása, a szervezetlenség érzése, megmagyarázhatatlan belső feszültség, mozgáskésztetés, extrém sportágak előnyben részesítése, továbbtanulási, pályaorientációs nehézségek. Többnyire lázadóbb, dacos serdülők, akik számára nehézséget jelent megtalálni az utat az önállóság felé, s a szülők számára nagy kihívást jelent megtalálni a középutat az elvárások, szabályok és az adott életkornak megfelelő majdnem felnőtt szabadság között.

Melyek a kezelési lehetőségek? Egy ADHD-s gyermek kezelésének gerincét a fejlesztő terápiák és a pszichoterápia adja, ugyanakkor vannak esetek, amikor gyógyszeres kezelésre is szükség van. Jó mankót ad, ha jól követhető, elsősorban a jutalmazáson alapuló szabályrendszert állítunk fel, melyben a megfelelő viselkedést értékeljük. Ennek a pszichológiai hátterében az áll, hogy a jutalmazott viselkedést egyre többször és egyre könnyebben teszi meg a gyermek.

A legfontosabb a szülők számára:

• hogy minél többet dicsérjék, és minél kevesebbet büntessék a gyermeküket
• használjanak pozitív kifejezéseket és kerüljék a tiltó szavakat!
• jól érthető legyen a napirend
• a gyermeket gyakran ellenőrizni kell, hogy megérti-e és betartja-e a szabályokat

A pontos napirend segíthet abban is, hogy a gyerek nehogy elfelejtsen dolgokat és megtanulja jobban beosztani az idejét.

• legyenek teljesíthető és érthető szabályok olyan területeken, melyeken javulást szeretnénk elérni (pl. minden reggel ágyazzon be, tegye a szennyes ruháját a szennyestartóba, stb.)

Siker esetén ne csak szóban dicsérjük meg a gyereket, a helyes viselkedésnek legyen valamilyen jól látható nyoma is! A legpraktikusabb, ha egy nagy táblára felírjuk az elvégzendő feladatokat és matricákkal, színes pipákkal vagy hasonló látványos módon jelöljük, ha ez sikerült. Az ADHD-s gyerekeket különösen motiválja a jól mérhető eredmény és a látható fejlődés, például az, hogy hány csillagot gyűjt össze egy héten; másoknál inkább az válik be, ha a pontjait apróbb ajándékokra vagy élvezetes tevékenységekre válthatja be.

A szülők gyakran érzik úgy, hogy a szülői alkalmasságból megbuktak. Sokszor kapnak kritikát, hogy rosszul nevelik gyermeküket. A többség csak a gyermek viselkedésének felszínét látja: a gondot, a provokatív megnyilvánulásokat, a türelmetlenséget. De a szülők ismerik gyermekük érzékenységét, szépséges lelkét, aki ha támogató szeretetet és odafigyelést kap, kinyílik és képes lesz erősségeit megmutatni. Figyeljünk oda gyermekünkre és adjuk meg számára a szükséges segítséget, juttassuk el a szükséges szakemberekhez is! Ha megfelelő törődésben, feltétel nélküli szeretetben nőhetnek fel, miközben a felnőttek kitartóan segítik őket a mindennapi szabályok megtanulásában, az önfegyelem, az önkontroll fejlesztésében, akkor felnőtt korukra e tulajdonságaik révén kimagasló szakmai és magánéleti teljesítményre lesznek képesek.

Goldmann-né Fehér Hajnalka
gyermek és ifjúsági klinikai szakpszichológus, gyermekpszichológus